| kapcsolat |

Az ejtőernyők szerkezete

Az ejtőernyők azonos elven működnek, egymáshoz nagyon hasonlóak, mégsem lehet őket egységes szerkezeti felépítésűként kezelni. A felhasználás területei igen változók, ezért az ejtőernyők típusai is különbözőek. Eltérnek egymástól a kupola formájában, alakjában és nagyságában, a zsinórzat hosszában, a felfüggesztő rendszerben, a rendeltetésben, az elhelyezésben stb. E nagyon sokféle jellemző és sajátosság alapján az ejtőernyők feloszthatók: mentő, gyakorló, deszant- sport- tartalék ejtőernyőkre. Ezek a személyi ejtőernyők. A másik nagy csoportba tartoznak: a teher, a fék, és a különleges rendeltetésű ejtőernyők. A sportejtőernyők: speciális nagy teljesítményű, kis tömegű, és kisméretű ejtőernyők. A megbízható működés mellett követelmény a kiváló manőverező képesség, a nagy stabilitás, a jó siklószám és a könnyű vezethetőség
Ma már ilyen ejtőernyő kupolával egy domboldalról is el lehet startolni és a repülési teljesítményük, vetekszik a siklószárnyakéval, sőt motoros változata is van.
Mindez együtt jár az egyre korszerűbb anyagok használatával is. Ma már kizárólagos lett a szintetikus anyagok használata a korábbi selyem kupolával és selyem vagy len zsinórral szemben.
Minden új ejtőernyő generáció újabb kihívást jelentett az ejtőernyősök tudásával és a biztonsággal szemben. Évről évre nőtt a biztonság, az ejtőernyősök tapasztalati szintje és a mesterségbeli sporttudás.

 A körkupolás ejtőernyő részei:

A részek funkciói:

Az ejtőernyő kupola képezi a fő hordfelületet, ami az ejtőernyős (a teher) szabadesésével szemben létrehozza a szükséges ellenállást. A sebességet 4-7 m/s –teher ejtőernyőknél 7-15 m/s –értékre csökkenti. A kupolák központi részén az aerodinamikai stabilitás céljából egy nyílást, úgynevezett kémény-nyílást képeznek ki. A kémény-nyílás szerepe, az ejtőernyő kinyílása után, az ejtőernyős süllyed, vagyis folyamatosan levegővel töltődik a kupola. Amennyiben a kupolába csak befelé menne a levegő, úgy a kupolában túl nagy nyomás alakulna ki, ami viszont távozni akar onnan. Ha nincs kémény-nyílás, akkor a kupola belépő élénél buggyan ki a fölösleges levegő, ez viszont lengést eredményez. A kémény-nyílás tehát a fölös levegő elvezetését szolgálja, illetve a nyílásnál fellépő dinamikus ütést csökkenti. A kupola anyaga lehet polyamid selyem, illetve annak továbbfejlesztett változatai.
Az ejtőernyő kupolájának területe az alkalmazott anyag jellemzőitől és a rendeltetéstől függően személyi ejtőernyőknél 22-83 négyzetméter, teherejtőernyőknél 55-3000 négyzetméter, fékernyőknél 15-100 négyzetméter, különleges rendeltetésű ejtőernyőknél 1, 5-250 négyzetméter között változhat, a légáteresztő képesség, pedig 0-300 liter/négyzetméter közötti.
A kupola zsinórok segítségével csatlakozik a felfüggesztő rendszerhez. A zsinórok száma típustól függően változik. Szakítószilárdsága 125-200 kg, a hossza, pedig úgy van megválasztva, hogy a kupolának a levegőben a legnagyobb ellenállása és stabilitása legyen.
A nyitóernyő az első elem, amely az ejtőernyőtok kinyílásakor működésbe lép. Szerkezetük és méretük változó. A nyitóernyő felülete 0, 45-0, 8 négyzetméter. Anyaga megegyezik a kupola anyagával. Az ejtőernyők típusától, felhasználásától függően, többféle nyitóernyőt alkalmazhatunk. A nyitóernyők lehetnek:

A kupolahuzat az ejtőernyő nyílásának rendszerezésére, illetve a kupola feltöltődésének kezdetén a kupola és az ejtőernyő zsinórok, összekeveredésének megakadályozására szolgál, továbbá lassítja a nyílási folyamatot, ezáltal csökkenti az ejtőernyősre (ledobandó teherre) ható dinamikus terhelést is. Hosszú tömlőre emlékeztet, alsó részén beépített és cserélhető gumihurkokkal. Ezek az ejtőernyőzsinórok befűzésére szolgálnak ugyancsak az alsó részén található a befűzött zsinórokat lefedő, un. borítólap, továbbá egy záró lap, ami a kupola idő előtti kicsúszását akadályozza meg .A kupolahuzat hosszán végig erősítő szalagok vannak és a felső végén  a nyitóernyő összekapcsolásához alkalmas hurkot, képeznek, ugyanitt ”zsebeket” helyeztek el a nyitóernyő munkájának segítésére.

A felfüggesztőrendszer az ejtőernyős (teher stb.) ejtőernyővel történő összekapcsolására szolgál. Biztosítja az ejtőernyő nyílásakor fellépő terhelés egyenletes elosztását és a legkényelmesebb helyzetet ereszkedés közben. A felfüggesztőrendszer készítéséhez pamut, len, és kapron anyagokat, illetve ezek kombinációit használják. Szerkezetileg eltérőek, mindig a kívánt célnak megfelelően alakítják ki.

A felfüggesztő rendszer részei:

Teher ejtőernyőknél a hevederek mellett puha- és merevfalú tartályok, abroncsok, rakodólapok egysége képezi a felfüggesztő rendszert. Fékernyőknél és a különleges rendeltetésű ejtőernyőknél egy vagy több összekötő kötél, illetve a célnak megfelelő kapcsoló szerkezet tölti be a felfüggesztőrendszer szerepét. Az ejtőernyőtok az ejtőernyő meghatározott sorrendben behelyezett fő részeit fogja össze. Biztosítja a feszes kapcsolatot a bele helyezett alkatrészekkel. A mentő ejtőernyők tokjába még a mentőcsónakot, az oxigénkészüléket és a fedélzeti mentőkészlet elhelyezésére is van mód. Ugyancsak a tokon helyezik el a nyitóműszer zsebét is. Néhány ejtőernyő típusnál a tokra szerelték a zsinórok befűzésére szolgáló fülecseket (pl.: tartalék ejtőernyők). A lezárt ejtőernyőtok állandóan alkalmazásra kész állapotban tartja az ejtőernyőt, megakadályozza az idő előtti működést, védi a kupolát és a tartozékait a sérüléstől, szennyeződéstől. Személyi ejtőernyőknél a fenéklapot fémkerettel merevítik, a zárószerkezetet, pedig a borítólapon helyezik el, ugyanitt találjuk a lerántó gumik, lerántó szalagok kapocsszemeit, továbbá a kioldó szerkezet hajlékony csöveit az un. gégecsöveket és a gyártó cég jelzését. A tok anyaga pamutszövet, repülőgépvászon, vagy kapron, illetve para-pack, és cordúra lehet.

A kioldó rendszer biztosítja az ejtőernyő kívánt időben történő nyitását.
Részei: kioldó fogantyú, kioldó huzal, kioldó kötél a karabinerrel, hajlékony gégecső (csövek), lerántó gumi és rugós lerántó szalag. A kioldó gyűrű, a tok kézi nyitására szolgál, a kioldó huzal és a záró tűk tartoznak hozzá. A kioldó fogantyú négyzetes, trapéz- vagy háromszög alakú, pirosra festett, a sodronykötél 2,52 mm átmérőjű, elemi szálakból álló drótfonat, szükséges számú, acélhuzalból leszabott záró tűkkel. Ez utóbbiak beerősítési szilárdsága legalább 100 kg kell, hogy legyen. A hajlékony gégecső (bowdencső) a kioldó huzalok óvására szolgál, egyidejűleg biztosítja a kioldó huzal kívánt irányú és könnyű mozgását az ejtőernyő nyitásakor. A bowdencső szövet borítású fém. A lerántógumik (rugós lerántó szalagok) a tok fedőlapjának gyors széthúzására szolgálnak. Hosszméretük változó. A kioldó kötél, gyakorló, deszant-, teher-, stb. ejtőernyők tokjának kényszerkioldását biztosítja. 1, 5-4 m hosszú, 12-20 mm széles (átmérőjű) len vagy kapron anyagból készül, egyik végén karabiner csat, a másik végén záró tűkkel ellátott kioldó huzal található.
A leoldó zár a gyakorló deszant és sport ejtőernyők, vészleoldására szolgál. Szerkezetileg, kialakításban többféle típusuk ismert. Ezek a teljesség igénye nélkül: OSZK, PS-014, US patend, háromkarikás leoldó zárak. Az utóbbi (háromkarikás) a sport és tandem rendszerű ejtőernyőknél a legelterjedtebb, köszönhetően a megbízható és gyors működése miatt.
A hordtáska (tárolózsák) az ejtőernyő tárolására, szállítására szolgál, védi az ejtőernyőt a szennyeződéstől, az időjárás behatásaitól. Anyaga vízhatlan rep. vászon, kapron vagy pamutszövet. Méretét az ejtőernyő típusának megfelelően választják meg.

A körkupolás ejtőernyő működése

Az ejtőernyő működése több fő szakaszra osztható:

A kupolahuzat használatának előnyei: