| kapcsolat |

Nyílási terhelés

A nyíláskor fellépő terhelés inkább egy-egy ejtőernyő típus fejlesztése, tervezése során lényeges összetevő, amikor a gyártó feladata, hogy olyan ejtőernyő tervezzen, és gyártson, ami az emberi testre elfogadható mértékű terhelést ró, a nyílás során. Azért kell kitérnünk erre a kérdésre, mert az általunk végrehajtott feladat típusától függően, valamint az ugrásaink gyakoriságától függően, akár nap, mint nap érezzük a káros, vagy kényelmetlen hatását. Lássuk azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják.
            A nyílásnál fellépő terhelést két komponens határozza meg. Az egyik, az ugró tömegéből és a nehézségi gyorsulásból adódik /2/. A másik, pedig a sebességváltozásból, és a sebességváltozás végbemenetelének idejéből /1/. Ezeket a képleteket már korábban megismertük az alapismeretek fejezetnél.

 

1.
[N]

 

 

 

2.
[N]

Az 1. számú képlethez szükségünk van egy gyorsulási értékre. Ez egy "negatív" gyorsulás, vagyis lassulás. A /11/ képlettel határozhatjuk meg a lassulás mértékét, amely a sebességváltozás és a sebességváltozás végbemeneteléhez szükséges idő hányadosa. Így már rendelkezésünkre áll minden adat, hogy kiszámíthassuk a nyílási terhelést, először azonban meg kell határoznunk az erőt(12):

 

11.
[m/s2]

 

12.
[N]

Ezek után már meg tudjuk határozni a túlterhelés mértékét. A túlterhelés /n/, viszonyszám, amely azt mutatja meg, hogy a testre, a test súlyának hányszorosa jut.

 

13.