| kapcsolat |

Az ejtőernyő nyitóautomata

Az ejtőernyő nyitó-automatákra még a leggondosabb hajtogatásnál, a legszabályosabb felkészülésnél is szükség lehet. Az ugrás végrehajtás során előfordulhat olyan szituáció, amikor az ugró valamilyen okból magatehetetlenné válik, ez által képtelen az ejtőernyő szabályos nyitására. Például: ütközés a kiugrás során valamilyen gépalkatrésszel, a zuhanás során más ugróval, továbbá nem várt hirtelen rosszullét. Ilyen esetekben nagyon hasznos felszerelési tárgy a nyitó automata. Lehet, hogy akár több ezer ugrást is végrehajtunk a nélkül, hogy egyszer is szükségünk lett volna a készülékre, de elegendő, ha csak egyszer van rá szükség.

A nyitó-automatákat többféle képen is csoportosíthatjuk. Az 1. sz. táblázatban látható néhány főbb csoportosítási forma.

 

1. sz. táblázat: Nyitómuszerek csoportosítása
Csoportosítási szempont
Értékek
A nyitandó ejtőernyő szerint lehetnek Főernyőt nyitó (PPKU, KAP-3) Mentőernyőt nyitó (CYPRESS, VIGIL)
Szerkezet szerint Mechanikus (ld. Mint fent) Elektronikus (ld. mint fent)
Nyitás módja szerint Kioldót húzó mechanikus
Lezáró hurkot vágó pirotechnikai

 

Mechanikus eszközök

A mai modern korban egyre inkább háttérbe szorulnak ezek a készülékek, de az ejtőernyőzés szolgálatában eltöltött hosszú idő, és mert az ejtőernyőzésben meghatározó helyet foglalnak el, ezzel a csoporttal kezdjük a nyitóműszerek bemutatását. Ezeknek a készülékeknek a jeles képviselői a PPKU és KAP-3 család, amelyen ejtőernyős nemzedékek nőttek fel, és amelyet a Magyar Honvédség mind a mai napig nagy tömegben használ. Előnyös tulajdonságuk, hogy rendkívül megbízhatóak, viszont hátrányként kell említeni, hogy nehezek, és minden ugrás előtt élesíteni kell.

A mechanikus szerkezetek kűködési elve

A műszer szíve az un aneroid szelence, amely a gyártása során 760 Hgmm nyomáson lett leforrasztva, vagyis, a szelencében uralkodó nyomás mindaddig annyi marad, amíg meg nem sérül annak burkolata. A leforrasztásának megfelelően, a szelence a különböző nyomásviszonyoknak megfelelően azonnal reagál, vagyis a nyomás csökkenése következtében kitágul, mert a belső nyomás nagyobb, mint a külső. A nyomás növekedése következtében, pedig összezsugorodik. A szelencének ezt a tulajdonságát használjuk fel munkavégzésre. A szelencét úgy alakították ki, hogy arra felerősítettek egy tengelyt, amely a szelence torzulását forgó mozgássá alakítja át. Ez a forgó mozgás igazából néhány foknyi elfordulást jelent a valóságban, de az pontosan elég a műszer kilincs szerkezetének mozgatására. Az 1. sz. ábrán az aneroid szelence sematikus képe látható.

1. sz. ábra

Az eszköz házán belül, két beavatkozó szerv helyezkedik el. Az egyik az óra szerkezet, amely 5 másodperces időzítést tesz lehetővé, és a biztosító tüske kihúzása után azonnal működésbe lép. A másik rész az aneroid blokk, amely a beállított nyitási magasságnak megfelelően vezérli a kilincsszerkezetet. A két beavatkozó szerv egyszerre működik a műszer élesítése után.
Az ugró, mielőtt elhagyja a gépet, élesíti az eszközt, a biztosító tüske eltávolításával. Ekkor működésbe lép az időzítő szerkezet. Amennyiben a műszert, a beállítási magasság alatt élesítettük, az 5 másodperc letelte után - nem lévén aneroid bolokk - felszabadul a megfeszített rugó, és kihúzza a kapkengyelhez erősített kioldót. Ha a beállítási magasság felett élesítünk, a visszaszámlálás megáll 1, 2 másodpercnél. Ennek megértéséhez, egy kicsit mélyebbre kell ásni a műszerházban. Mint már említettük, az aneroid szelence kitágul, vagy összezsugorodik a légnyomás függvényében. A szelence tengelyhez egy kar van rögzítve, amely egy emeltyűt vezérel a házban. Ez az emeltyű, ha a rúgót felszabadító kilincsszerkezet útjába kerül, akkor meggátolja azt, a tovább haladásában, így képezve az aneroid szelence vezérelte blokkot. Amint zuhanunk tovább, a szelence a légnyomás növekedés hatására zsugorodik, ez által a tengely elfordulási szöge is kisebb lesz, az emeltyű lesüllyed, így elhárul az akadály a kilincsszerkezet útjából, a visszaszámláló órában maradt 1, 2 másodperc már le tud dolgozódni, majd a rugó blokkolásának megszűntével, az kihúzza a lezáró tüskét a kúpokból.

A mechanikus eszközök beállítása

A megbízható működés érdekében, a műszert minden ugrási napon be kell állítani az aktuális légnyomás függvényében. A pontos beállításhoz néhány adatra van szükségünk, valamint egy képletre, amivel ki tudjuk számítani a helyes beállítást.
A beállítás alapjául az a szabály szolgál, hogy az ejtőernyőnek a terep szintje fölött 500 méterrel nyitva kell lenni. Az alapbeállítást tehát máris tudjuk, a műszer magassági skáláját 500 méterre kell állítani. Ez a beállítás azonban a tengerszinten 760 Hgmm nyomás mellett igaz. Ettől eltérő magasságú helyeken a műszert úgy kell beállítani, hogy az ugrási terület magasságával is számolni kell.

 

Példa: Az ugrás Szolnok-Szanda repülőtéren történik. A repülőtér tengerszint feletti magassága 89 méter, a szabály szerinti magasság állítás pedig 500 méter a műszeren, a két érték összeadása után 589 métert kapunk. A műszer magassági skáláján azonban, nem tudunk ilyen finom értéket állítani, ezért a beállítási érték 600 méter lesz.

 

Most már tudjuk, hogyan kell a műszerünket beállítani egy bizonyos ugróterületen. Azonban, a példában említett beállítás 760 Hgmm nyomáson értendő, viszont, ha ettől eltérő a légnyomás, nekünk akkor is be kell tudni állítani a műszerünket. Ilyen esetben, ismernünk kell azt a fizikai tényt, hogy a levegő nyomása, felfelé haladva 11 méterenként 1 Hgmm-mel csökken. A légnyomás változása tehát, méterekben kifejezhető, amit a műszer magassági skáláján már állítani tudunk. Nézzük ezt meg egy konkrét példán keresztül.

 

Példa: Az ugróterület továbbra is Szolnok-Szanda. A magassági beállítás tehát normál esetben 600 méter. A kérdéses napon azonban, a légnyomás p=743 Hgmm, azaz 7 Hgmm-mel kevesebb a normáltól. Kisebb valós nyomás esetén a műszer magassági skáláját felfelé állítjuk, egész pontosan 7 x 11 méterrel, azaz 77 méterrel. A műszer aktuális beállítása tehát – ismét pontatlanul számítva – 700 méter.

 

Elektronikus eszközök

A 90-es évek elején jelentek meg az elektronikus elven működő ejtőernyő nyitó-automaták, (AAD- Automatic Activation Device). Ismertebb képviselői a Cypress, Astra, Vigil. Előnyös tulajdonságaik közé sorolható a megbízható működés, a kis súly, az egyszerű működtetés. A bekapcsolás alkalmával egy öntesztet hajtanak végre, ennek során a berendezés leellenőrzi saját magát, valamint bekalibrálja az alapmagasságot.

Az elektronikus eszközök működési elve.

Az elektronikus elven működő nyitó-automaták a zuhanás során a levegő nyomásából időegységenként mintavételezést végeznek, és a nyomáskülönbségből, valamint az adott időből kiszámítják a zuhanási sebességet.

 

Az eszközök felépítését, működését a cypress alapján mutatom be. Egyes pontokban a cypress valamely tulajdonságai, részei eltérhetnek más elektronikus nyitóműszerektől.

 

A specifikációnak megfelelően, a zuhanási sebesség függvényében, egy előre meghatározott feladatot hajtanak végre, ha a sebesség és magasság érték a beprogramozott küszöbértéket átlépi.
Az eszközök felépítése, a részek feladata, és működési elve.

Részei:

 

2. sz. táblázat: A cypress specifikációi
Specifikáció
Reagálási küszöbértékek
Magasság [méter] Sebesség [m/s]
Student
225
13
Expert
225
35
Tandem
580
35

 

A jelfeldolgozó egység tulajdon képen egy mini számítógép, amely mintavételezést végez a levegő nyomásából időegység alatt, és azt összeveti az eltelt idővel. A mért értékekből kiszámítja az aktuális sebesség értékét. Ezen túl, a vezérlő egységtől érkező parancsokat végrehajtja, ha szükséges, a vágófejnek parancsot ad a beavatkozásra. A 2. sz. ábrán a készülék vezérlő egysége látható.

 

2. sz. ábra


A vezérlő egység a készülék ki- és bekapcsolására, kalibrálására szolgál, valamint a kijelzőről leolvasható adatokból információkhoz juthatunk a készülék állapotáról.
A beavatkozó egység, vagy vágófej egy olyan hengeres alkatrész, amely pirotechnikai töltetet, és egy vágóélt tartalmaz.
A készülék működése. A vezérlő egységen keresztül, a mikrokapcsolót négyszer megnyomva, üzembe helyezzük a készüléket. A bekapcsolás után, a jelfeldolgozó egység végre hajtja a rendszer ellenőrzést, valamint megjegyzi az aktuális légnyomás értéket az ugróterület magasságán, ehhez fogja számítani a nyitási magasságot. Az ugrás során, a készülék központi egysége folyamatosan mintavételezést végez a légnyomásból, és ebből számolja ki a süllyedés ütemét. Amennyiben a süllyedés üteme egy bizonyos magasság alatt, egy előre meghatározott értéket átlép, úgy a központi egység parancsot ad a vágófejnek a működésre. Nevezetesen, elektromos úton működésbe hozza a vágófejben lévő piro töltetet. A vágófej kiképzéséből adódóan, a piro töltet mozgásba hozza a vágóélt, amely berobban a vágóél tokba, útja során, a fejen átfűzött lezáró hurkot elvágja. 3. sz. ábra.

3. sz. ábra

Az elektronikus eszköz kalibrálása, beállítása

Amennyiben a felszálló terület magassága nem ugyan az, mint a leszálló terület magassága, és nincs mód a helyi kalibrálásra, (például egy bemutató alkalmával) neked kell azt megtenned manuálisan. Ezt úgy tudod megtenni, hogy a bekapcsoláskor a mikrokapcsoló 4. megnyomása után, nem engeded fel azt, hanem lenyomva tartod addig, amíg a cypress elvégzi az önellenőrzést.

Ekkor megjelenik a kijelzőn a amivel a műszer azt kérdezi, hogy a leszálló terület 10 méterrel van e lejjebb, mint afelszálló hely. Ez után a nyíl átvált felfelé mutatóba, értelemszerűen a kérdés most a 10 méterrel feljebb lévő leszálló területre vonatkozik. Ez után folytatódik a magasságok mutatása 10 méteres lépésközzel, addig, amíg fel nem engeded a gombot. Amikor a gombot felengeded, annyival magasabbra helyezte a műszer a vonatkoztatási magasságot. A 4. sz. ábrán olyan beállítást láthatsz, ahol a műszer 120 méterrel van magasabbra állítva, mint az indulási magasság.

4. sz. ábra

Ilyen módon a cypress biztonsággal állítható be az ugráshoz. A kijelzőn látható magasság a kalibrált területen való földet érésig látható a kijelzőn. A földet érés után, ha a magasság állítás pontos volt, akkor 30 másodperc múlva a kijelzőn a beállított magasság nullára vált.